Szeptember 28., szerda, 19.00: HAZAI-EST

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

HAZAI- EST

Bartók Imre, Garaczi László és Németh Gábor műsora

2016., szeptember 28., szerda, 19.00, Új Magyar Képtár, Székesfehérvár

A Hazai Attila Irodalmi Díj egy magyar irodalmi díj, amit a Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére alapított 2016-ban, hogy évente elismerésben és támogatásban részesítsen egy-egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.

A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett a fiatalon elhunyt író emlékének ápolása, továbbá, hogy segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.

Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva, továbbá Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd. Az általuk felkért zsűri tagjai: Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos, Szegő János és Szilasi László. A díjazott kiválasztása során az alapítvány kuratóriuma egy közös szavazattal vesz részt a döntésben. Az alapítvány által létrehozott Hazai Attila Irodalmi Díj egymillió forint pénzjutalommal jár, átadására minden évben Hazai Attila születésnapja alkalmából kerül sor. A kuratórium és a zsűri tagjai a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hozták nyilvánosságra, hogy Bartók Imre veheti át első alkalommal a Hazai Attila Irodalmi Díjat.

http://hazaiattila.hu/

 

portré_bartók imre.jpg

Bartók Imre

1985-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végezte. 2008-ban Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán végzett, majd az esztétika szakon doktorált.[1] 2011-ben kiadott első regénye (Fém, Kalligram Könyvkiadó) után 2013-tól évente jelentek meg regénytrilógiájának darabjai (A patkány éve, A nyúl éve, A kecske éve). Szépirodalmi munkássága mellett irodalomtörténeti monográfiákat, tanulmányokat, kritikákat, esszéket is írt, illetve számos kortárs képzőművészeti kiállítást nyitott meg. 2013-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, illetve Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték.[2] 2015-ben Örkény István drámaírói ösztöndíjat kapott,[3] és a fordításában megjelent Clive Barker A vér evangéliuma című regénye a Libri Kiadó gondozásában.[4] 2016-ban Hazai Attila Irodalmi Díjat kapott,[5] illetve a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Láttam a ködnek országát című regénye.

 

portre_garaczi

Garaczi László

1956. július 17-én született Budapesten. A Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. 1982 óta szabadfoglalkozású író.

Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Legutóbbi regénye, a MetaXa 2006-ban jelent meg, amelynek korábbi változata holtversenyben (Jake Smiles 1 linkjével) első helyen végzett a Magvető Kiadó és az [origo] által kezdeményezett első magyar online-regény pályázaton még 2001-ben.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Plasztik (1985), A terület visszafoglalása a madaraktól (1986), MetaXa (2006), Pompásan buszozunk! – hangoskönyv (2008), Arc és hátraarc (2010), Mintha élnél (2011), Pompásan buszozunk! (2011), Wünsch híd (2015)

 

portre_nemeth-gabor12

Németh Gábor

1975-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1979-ben diplomázott a Budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. 1980–1985 között a Napi Világgazdaság munkatársa volt. 1983-ban elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1984-ben az Örley Társaság alapító tagja volt. 1985–1988 között a Design Centernél dolgozott. 1985–1992 között a József Attila Kör tagja, 1996 óta tiszteletbeli tagja. 1986 óta a 84-es Kijárat szerkesztője. 1989-ben az Ipari Forma-t szerkesztette. 1989 és 1998 között a Magyar Írószövetség tagja. 1989–1991 között a Riport munkatársa volt. 1991-ben a JAK-füzetek szerkesztője volt. 1991 óta a Magyar Napló prózarovatának szerkesztője, 1994-ben megbízott felelős szerkesztője. 1993–2008 között a Magyar Íróválogatott tagja volt. 1994–2000 között az Orpheus szerkesztőjeként dolgozott. 1994–2007 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának szerkesztője volt. 1998 óta a Szépírók Társasága alapító tagja. 1999-2001 között az Octogon szerkesztője, 2002–2003 között a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője volt. 2006–2008 között a litera.hu felelős szerkesztője volt. 2007 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója.

 

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s