Szeptember 28., szerda, 17.00: A VÍZ EMLÉKEZETE

borito_ladik_a-viz-emlekezete

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

A VÍZ EMLÉKEZETE

Ladik Katalinnal Józsa Márta beszélget

  1. szeptember 28., szerda, 17.00, Új Magyar Képtár, Székesfehérvár

Ladik Katalin új verseskötete elemi költészet. Nemcsak verseinek tárgyát fókuszálja a világ alapelemeire, hanem versnyelvének tisztasága is az elemi dolgok közelébe visz. Ugyanakkor e költészet tere egyszerre kozmikusan tág és érzékien konkrét: megragadja és nem is ereszti el olvasóját.

Könyvbemutató az Írók Boltjában: https://www.youtube.com/watch?v=pX61QN5y1Yg

 

portre_katalin-ladik2

Ladik Katalin

Költő, performer, színésznő. Újvidéken született, és az utóbbi 20 évben felváltva él és alkot Újvidéken, Budapesten és a horvátországi Hvar szigetén. Az úgynevezett írott költeményekkel párhuzamosan hangkölteményeket és vizuális verseket is alkot, előadóművész, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója, képzőművész, továbbá a happening, Mail Art, akció műfajában is tevékeny. Ladik Katalin az egyike annak a négy művésznek, akiket 2016-ban a japán művész, békeaktivista, Yoko Ono a Lennon Ono Grant for Peace békedíjjal ismert el.

 

portre_jozsamarta

Józsa Márta

Középiskolás koromban kezdtem el publikálni Erdélyben, majd a közismert viszonyok miatt emigráltam. Magyarországon a ’90-es évek elején kezdtem el újra publikálni, akkor még riportot, publicisztikát az országos napilapokban (Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava) és periodikákban (Beszélő, Magyar Narancs, Élet és Irodalom). 1998-tól közlök újra szépirodalmat, először az Ex Symposionban, melynek 2000 óta vagyok szerkesztője.
A többit első regényem fülszövegéből:
„Kolozsvárott születtem 1962-ben, az elhagyhatatlan várost ’83-ban elhagytam, könnyen visszaszámlálható, hogy már három évvel többet éltem itthon, mint otthon. Végzettségemet tekintve bölcsész (Pécs), családi állapotomat tekintve gyermekem anyja (Petőfi Kinga, Matyi és Zsiga), szakmámat tekintve pedig televíziós- (Magyar Televízió), irodalmi (Ex Symposion) és dokumentumfilm-szerkesztő vagyok. Szemüveget viselek, mely mögül egy csintalan gyermek kacsintgat derűsen a véres romokra. Ebből adódóan a világra többnyire jókedvűen nézek, és az – többnyire – viszonozza.”
Lapok, ahol az elmúlt 10-12 évben szépirodalmi prózát, tanulmányt, recenziót publikáltam:
Beszélő, Ex Symposion, Élet Irodalom, Helikon, Holmi, Irodalmi Jelen, Jelenkor, Könyvjelző, Pro Philosophia, Replika, Üzenet, Vigilia
Fordításban közölt németül a Drei Raben, horvátul pedig a TEMA
Kötet: Amíg a nagymami megkerül, noran, 2007
Antológia: Ismeretlen katona , Szoba Kiadó, 2007

Szeptember 28., szerda, 19.00: HAZAI-EST

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

HAZAI- EST

Bartók Imre, Garaczi László és Németh Gábor műsora

2016., szeptember 28., szerda, 19.00, Új Magyar Képtár, Székesfehérvár

A Hazai Attila Irodalmi Díj egy magyar irodalmi díj, amit a Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére alapított 2016-ban, hogy évente elismerésben és támogatásban részesítsen egy-egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta már fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság.

A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett a fiatalon elhunyt író emlékének ápolása, továbbá, hogy segítse a hozzá hasonlóan nyitott, újító szellemiségű szerzőket.

Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva, továbbá Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd. Az általuk felkért zsűri tagjai: Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos, Szegő János és Szilasi László. A díjazott kiválasztása során az alapítvány kuratóriuma egy közös szavazattal vesz részt a döntésben. Az alapítvány által létrehozott Hazai Attila Irodalmi Díj egymillió forint pénzjutalommal jár, átadására minden évben Hazai Attila születésnapja alkalmából kerül sor. A kuratórium és a zsűri tagjai a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hozták nyilvánosságra, hogy Bartók Imre veheti át első alkalommal a Hazai Attila Irodalmi Díjat.

http://hazaiattila.hu/

 

portré_bartók imre.jpg

Bartók Imre

1985-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában végezte. 2008-ban Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának filozófia szakán végzett, majd az esztétika szakon doktorált.[1] 2011-ben kiadott első regénye (Fém, Kalligram Könyvkiadó) után 2013-tól évente jelentek meg regénytrilógiájának darabjai (A patkány éve, A nyúl éve, A kecske éve). Szépirodalmi munkássága mellett irodalomtörténeti monográfiákat, tanulmányokat, kritikákat, esszéket is írt, illetve számos kortárs képzőművészeti kiállítást nyitott meg. 2013-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, illetve Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték.[2] 2015-ben Örkény István drámaírói ösztöndíjat kapott,[3] és a fordításában megjelent Clive Barker A vér evangéliuma című regénye a Libri Kiadó gondozásában.[4] 2016-ban Hazai Attila Irodalmi Díjat kapott,[5] illetve a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent Láttam a ködnek országát című regénye.

 

portre_garaczi

Garaczi László

1956. július 17-én született Budapesten. A Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. 1982 óta szabadfoglalkozású író.

Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Legutóbbi regénye, a MetaXa 2006-ban jelent meg, amelynek korábbi változata holtversenyben (Jake Smiles 1 linkjével) első helyen végzett a Magvető Kiadó és az [origo] által kezdeményezett első magyar online-regény pályázaton még 2001-ben.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Plasztik (1985), A terület visszafoglalása a madaraktól (1986), MetaXa (2006), Pompásan buszozunk! – hangoskönyv (2008), Arc és hátraarc (2010), Mintha élnél (2011), Pompásan buszozunk! (2011), Wünsch híd (2015)

 

portre_nemeth-gabor12

Németh Gábor

1975-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 1979-ben diplomázott a Budapesti Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán. 1980–1985 között a Napi Világgazdaság munkatársa volt. 1983-ban elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1984-ben az Örley Társaság alapító tagja volt. 1985–1988 között a Design Centernél dolgozott. 1985–1992 között a József Attila Kör tagja, 1996 óta tiszteletbeli tagja. 1986 óta a 84-es Kijárat szerkesztője. 1989-ben az Ipari Forma-t szerkesztette. 1989 és 1998 között a Magyar Írószövetség tagja. 1989–1991 között a Riport munkatársa volt. 1991-ben a JAK-füzetek szerkesztője volt. 1991 óta a Magyar Napló prózarovatának szerkesztője, 1994-ben megbízott felelős szerkesztője. 1993–2008 között a Magyar Íróválogatott tagja volt. 1994–2000 között az Orpheus szerkesztőjeként dolgozott. 1994–2007 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának szerkesztője volt. 1998 óta a Szépírók Társasága alapító tagja. 1999-2001 között az Octogon szerkesztője, 2002–2003 között a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője volt. 2006–2008 között a litera.hu felelős szerkesztője volt. 2007 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója.

 

 

Szeptember 29., csütörtök, 16.30: ÉN MÉG SOSEM

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

ÉN MÉG SOSEM

Kemény Zsófi és Péczely Dóra beszélgetése

2016., szeptember 29., csütörtök, 16.30, Fehérvári Pagony

Kemény Zsófi regénye többszörös háromszögtörtenet két fiúról és egy lányról. Tizenhét évesek, de az érzelmek, amelyek egymáshoz fűzik őket, bonyolultak, es saját maguk számára is nehezen kibogozhatók. Miközben egy szilveszteri bulitól márciusig mindhárman próbálják önmagukat megtalálni, kilépnek a gimnázium világából, és belevetik magukat Budapest éjszakai életébe. De egyikük sem tudja igazán élvezni, mert mindnyájukat nyomasztja valami: az egyiket a felelősség, a másikat a gyötrő szerelem, a harmadikat a teljes egzisztenciális összeomlás lehetősége.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információ és jelentkezés: fehervar@pagony.hu; 06 30 994 67 48

portre_kemeny-zsofi

http://www.tilosazakonyvek.hu/

Szeptember 29., csütörtök, 19.00: ÉL – Karafiáth Orsolya & Takáts Eszter

portre_takats-eszter2

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

ÉL

Karafiáth Orsolya és Takáts Eszter verses-zenés estje

2016., szeptember 29., csütörtök, 19.00, A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár, Fürdő sor 1.

Takáts Eszter és Karafiáth Orsolya a Rájátszás projekt kapcsán talált egymásra, és ott jöttek rá, mennyire jól tudnak együtt dolgozni. Közös munkájuk eredménye jó pár dal (Eszteré a zene, Orsié a szöveg), és több közös műsor. Orsi végül Esztert és akkori zenekarát kérte fel az Él című verseskötetének zenei anyagához is. Karafiáth Orsolya költő, író, publicista és performer, eddig négy verseskötete és három regénye jelent meg. Jelenleg a 24.hu-n, a Magyar Narancsnál, A Ridikül Magazinban, Elle-ben és a Nők Lapja csoport lapjaiban jelennek meg interjúi és közéleti publikációi. Mindig érdekelte a művészeti ágak közötti kapcsolódás, ezért is dolgozik együtt szívesen designerekkel, képzőművészekkel és zenészekkel.

Belépő: 500 Ft

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=GffpIE0G7cU

portre_karafiath

Szeptember 30., péntek, 16.30: AMNESTY INTERNATIONAL – TÍZ IGAZ TÖRTÉNET

borito_tiz-igaz-tortenet-ii

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

AMNESTY INTERNATIONAL – TÍZ IGAZ TÖRTÉNET II.

Jeney Orsolya, Kiss Noémi és Térey János. Moderátor: Gaborják Ádám

2016., szeptember 30., péntek, 16.30, Study Könyvesbolt, Székesfehérvár, Palotai út 6.

A Tíz igaz történet első és második kötetében kortárs magyar írók mutatnak be megtörtént emberi jogi jogsértéseket egy-egy novella keretében. A történetek az Emberi Jogok Világnapja alkalmából megrendezett 2014-es és 2015-ös Levélíró Maraton tíz-tíz esetét mesélik el. Az igazságtalanul bebörtönzött, megkínzott vagy halálra ítélt áldozatokat a kampány során emberek milliói támogatták petíciójukkal és leveleikkel. A két kötet az Amnesty International Magyarország és a Libri Kiadó együttműködésével valósult meg. A könyv ötlete azért született 2014-ben, hogy egy új eszközzel, a szépirodalommal harcoljon a szervezet az emberi jogokért. Kiemelkedő siker volt 2015 júniusában, hogy kegyelmet kapott a megkínzott Moses Akatugba – akit három mobiltelefon ellopásáért jogtalanul halálra ítéltek – azt követően, hogy az Amnesty International támogatói a világ minden tájáról összefogva intenzív kampányt folytattak a szabadon engedéséért. Összesen több mint 800 ezren léptek akcióba a világ minden részéről és kérték Niger Delta kormányzóját, Emmanuel Uduaghant, hogy törölje el a férfira kiszabott halálbüntetést. Az antológia először éppen ekkor, 2015 júniusában jelent meg.
http://www.amnesty.hu/tiz-igaz-tortenet
portre_jeney-orsolya

Jeney Orsolya
Romániai magyarként gyermekkoromban találkoztam a diszkriminációtól való félelem érzésével, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy erős legyen a társadalmi igazságérzetem. 17 évesen két évet töltöttem Indiában nemzetközi ösztöndíjasként, ahol megírtam életem első Amnesty-s levelét. Ezután egyenes út vezetett a nemzetközi tanulmányok szakra a Corvinus-on, illetve az emberi jogokra a CEU-n. Sok önkéntes és aktivista munka után 2009-ben kerültem az AI Magyarországhoz, mint kampánykoordinátor. Megbízott igazgatóként 2010 márciusától kezdtem a munkámat, és 2012. január 1-től az Egyesület igazgatója vagyok.

 

portre_kiss-noemi

Kiss Noémi
Gödöllőn születtem 1974-ben, először úsztam, majd vízilabdáztam, közben persze megtanultam fogalmazni. Ha nem írok, akkor rengeteget olvasok, annyit, hogy néha már karikás tőle a szemem. Még ma is szorgalmasan sportolok, anyukám a tornatanárom, hetente járok hozzá Életem nagy részét különféle városokban töltöttem, kollégiumokban, albérletekben, idegenek lakásán. Nem voltam lázadó. Budapesten végeztem iskoláimat, Miskolcra és a Svájc és Németország határán fekvő Konstanzba jártam egyetemre. Kalandos évek voltak, ami elengedhetetlen az íráshoz, akárcsak a sok utazás. Elbeszéléseimben városok és kissé különc figurák szerepelnek, kietlen tájak, és ismeretlen kelet-európai helyek tűnnek fel, olyanok, amelyeket láttam és megismerhettem, és olyanok is, amelyeket csak elképzelek, de sosem fogok látni, mégis valahogy hihetőnek tűnnek. Szeretem az extrém kalandokat és az érzelmi kihívásokat, érdekes, épp ezeket elbeszélőim is kedvelik. Szívesen fürkészem mások furcsaságait, először csak azért, hogy legyen miről írnom. De sajnos szerelmes típus vagyok, és ha végeztem, azon kapom magam, hogy beleestem egyik-másik figurámba. Egy lány és egy fiú anyukája vagyok, ikrek.

 

portre_terey-janos1

Térey János
1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarán. 19971998-ban a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007). A Protokoll c. verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012). 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Szeptember 30., péntek, 20.00: KONYHA, SÖR, FŐZÉS

konyha-sor-fozes_mucha-attila

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2016

KONYHA, SÖR, FŐZÉS

Mucha Attila könyvbemutatója. Moderátor: Czinki Ferenc

2016., szeptember 30., péntek, 20.00, Tinta Kultúrbisztró, Székesfehérvár, Marosi Arnold u. 3.

“Sört főzni a konyhában? Bár kétségtelen, hogy a mai napig elsöprő többségben nagyüzemi sörök készülnek itthon, de a kisüzemi sörök egyre izgalmasabb sokasága mind több sörivó érdeklődését kelti fel, és egyre szaporodik azok száma is, akik otthon, saját lakásukban megpróbálkoznak a főzéssel. Ma már itthon és a környező országokban is beszerezhetőek az alapanyagok és a szükséges berendezések. A témában eddig megjelent művek komoly, szakszerű, talán túlságosan is szakszerű írások, receptekkel, alfasavakkal – biológiával és kémiával foglalkoztak, de a jól sikerült sör felett érzett, öröm és az elrontott művelet, a megsavanyodott sör okozta bánat, a sörivó személye nem jelenik meg bennük.
Ezen változtat ez a kiskönyvecske, mely úgy ír az otthoni sörfőzésről, hogy a szerző saját bőrén megtapasztalt sikereit és kudarcait is elmondja az olvasóinak. A meséhez hozzátartoznak a szerző személyes élményei, és a sör iránti érzelmei is, ezért nem maradhatnak ki a kocsmai játékoksem, és ezért került a kötetbe néhány sörkorcsolya receptje. Ezeknek köszönhetően Mucha Attila írásából nemcsak a sörfőzés alapjaival ismerkedhetünk meg, hanem a szerző szoros kapcsolatával könyve tárgyával, az önmaga által főzött sörökkel és mindazzal, ami ehhez hozzátartozik.”
(Kovács Gábor sörantropológus)

 

portre_mucha

Mucha Attila

(1985, Pered-Szlovákia) felvidéki író, Budapesten (is) él. Két antológia mellett művei megjelentek a Szőrös Kő, Opus/Peron hasábjain. Az Alma Mater felvidéki egyetemisták lapja irodalmi rovatának szerkesztője, civilben informatikus az AT&T-nél. Helyenként önéletrajzi jellegű novelláiban a vidéki élettel, az emberi egyszerűséggel foglalkozik.

Október 1., szombat, 15.00: PETZ GASZTRODÉLUTÁN

petz-gasztrodelutan

FIN – FEHÉRVÁRI IRODALMI NAPOK 2015

PETZ GASZTRODÉLUTÁN

Kerékgyártó István, Kukorelly Endre és Soltész Béla felolvasása Arany Gold Zoltán gramofonzenéje mellett. Műsorvezető: Babiczky Tibor

2016., október 1., szombat, 15.00, Petz Söröző, Székesfehérvár, Bőrgyár u. 23.

Menü: erdélyi csomboros káposzta dagadóval. Asztalfoglalás: 22-346 344. A belépés ingyenes!

 

portre_kerekgyarto

Kerékgyártó István

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN író. Kaposvár, 1953. aug. 27.
Sz.: Kerékgyártó István, Keresztes Mária.
Nős, Beke Szilvia. Gy.: Anna, 1981, Kata, 1985.
T.: Pécsi Tud.egy JTK, 1972-77. ELTE BTK, filozófia, 1977-81.
É.: 1977-87 a Pécsi Tud.egy tanársegédje, adjunktusa,
1987-89 a Somogy M. Tan. Főoszt.vez., 1990-93 privatizációs tan.adó cégek munkatársa, ügyvez.
1994-98 befektetői konzorciumok tagja, közép-és nagyváll.-ok társtulajdonosa, 1998-99 az ORTT főig.,
1999- szabadúszó, irással foglalkozik.
F.m.: Vagyonregény (reg. 2001), Makk ász az Olajfák hegyén (reg. 2003).
/Forrás: KI KICSODA 2006/
Azóta megjelent:
Engelsfurz (reg. 2006)
A Makk ász az Olajfák hegyén német nyelvű fordítása
Trüffel Milán, avagy egy kalandor élete (reg. 2009)
Rükverc (reg. 2012)
Hurok (reg. 2014)

 

portre_kukorelly

Kukorelly Endre

Író, költő. A budapesti Varga Katalin Gimnáziumban érettségiztem. 2 év sorkatonaság és pár év fizikai munka után az ELTE BTK történelem-könyvtár szakára jártam. Első versem 1976-ban a Jelenlét c. bölcsész irodalmi folyóiratban jelent meg. Ezután kb. 5 évig nem foglalkoztam irodalommal, történésznek készültem. 1981-85 közt szerkesztője voltam a Jelenlétnek. Több lapnál, kiadóban is dolgoztam (1983-84 Új Könyvek, Négy Évszak. 1986-89 Újhold-Évkönyv, 1987-89:Pallas Könyvkiadó, 1989-1992: Magyar Napló, 1990-2000 Magyar Lettre Internationale,1990-94: Magyar Narancs, 2004-től az Új Dunatáj rovatvezetője, 2005-08 Irodalmi Jelen főmunkatárs., 2007-től a Parnasszus főmunkatárs) 1986-tól A ’84-es kijárat alapítója és szerkesztője voltam, részt vettem a Rainer Maria Társaság (1982), az Örley István Kör (1985) és  a Szépírók Társasága alapításában. 1999. dec. 11. és 2003. márc. 6. közt a Szépírók Társasága elnöke, 2006-ig alelnöke voltam. 1992-1994 közt, majd 2004-től a budapesti Képzőművészeti Egyetemen, 2004-től a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolán, 2005-től a Miskolci Egyetem Szociológia Tanszékén Kreatív írás- és Irodalom és társadalom–kurzusokat tartok. 2006-tól az Íróakadémián tanítok. 1995-96-ban a DAAD Berliner Künstlerprogram-ösztöndíjasa voltam.

 

portre_soltesz-bela

Soltész Béla

Amikor tavaly nyáron egy balatoni írótáborban elolvastam Soltész Béla egyik novelláját, akkor kis híján elejtettem a söröskorsót. Egyfelől a röhögéstől, másfelől a döbbenettől. Merthogy kicsordult a könnyem, úgy nevettem. És közben meg voltam döbbenve, hogyan tudok ilyen jóízűen mulatni a világ elmúlásán. Merthogy Soltész valóban a sűrítés művésze, tárcányi betűben meg tudja írni a teljes pusztulást (legyen az egy apró nemzethalál vagy akár egy személyes apokalipszis), de úgy, hogy visítva-sírva nyerítesz, ha elolvasod. Örkényi mutatvány. Én tavaly nyár óta várom ezt a novelláskönyvet. Egyfelől, mert a karótnyelt magyar irodalomnak (tisztelet a kivételnek) olyan szüksége van a fejlett humorérzékkel bíró fiatal írókra, mint hónapos aszály után földnek az esőre. Másfelől pedig (ha szerkesztői szimatom nem csal), Soltész Béla a következő évtizedek egyik meghatározó magyar prózistája lesz. Legyen igazam.
(Cserna-Szabó András)

 

portre_babiczky

Babiczky Tibor

Költő, író, Budapesten él. 1980. december 24-én született Székesfehérváron. Az Élet és Irodalom, a Heti Válasz és a Népszabadság külsős munkatársa. 2005-ben szerzett diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-angol szakán.2007-től 2009-ig a Magyar Narancs könyvkritika rovatába írt. Publikációi jelentek meg többek között a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Beszélőben és a Mozgó Világban. Versei megjelentek angolul, csehül, franciául, görögül, horvátul és lengyelül. A Magvető Kiadónál megjelent művei: A jóemberek (2011), Magas tenger (2014), Kivilágított ég (2015). Díjai: Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (2003), Prima Primissima Junior Díj – Magyar Irodalom (2008), MASZRE Alkotói Ösztöndíj (2009)